Térképkészítés fotogrammetriai módszerekkel.
Ortofotó
Minden olyan fényképet, ami mentes a perspektív és domborzati, valamint fényképezőgép-objektív okozta torzulásoktól, ortofotónak nevezünk. Ellentétben a „madár szemszögével”, a legtöbb ortofotó-készítéshez használt légi fénykép kameratengelye függőleges. (Ortofotó természetesen készíthető oldalra lefelé tekintő mérőkameràval is, de a légköri hatások ilyenkor erősebben rontjàk a képminőséget, a helyreállítandó perspektív torzulás mértéke nagyobb.) A perspektíva, s egyéb optikai és domborzati hatások által létrejött torzulások korrigálásával ezek a felvételek kiválóan alkalmasak térképészeti célokra, sőt gyakran magukat a fényképeket alakítják térképpé. Például a népszerű Google Föld (Google Earth) és Google Térkép (Google Maps) is ortofotók segítségével készül, alapfelvételeinek egy része műholdas, más részük repülőgépes.
Digitális felszínmodell (DFM)
DFM, digitális felszínmodell elnevezést használjuk, ha a terep fölé emelkedünk, lenézünk, és amit látunk, annak felszínnek a magassági modelljét állítjuk elő. Ez a kép rögzítődik a légifényképeken. Ebben benne vannak az építmények, a növényzet, és ahol szabadon van, természetesen a földfelszín is. Ennek a fogalomnak a megkülönböztetésére azért került sor, mert az új automatikus mérési technikák ezt a felszín modellt tudják előállítani. Ilyen, pl. a digitális képfeldolgozás ún. matching (illesztés) eljárása, mely a két szomszédos légifényképen látható képelemek automatikus egymáshoz illesztésével határozza meg az egyes képelemek magasságértékeit. Szintén ezt a felszínt határozza meg a Laser Scanner (LIDAR) eljárás is, mely repülőgépről végzett pásztázó lézeres távméréssel határozza meg az alatta lévő tereptárgyak magasságait. Nyilvánvalóan ebben az esetben is a felülről látható felszín magassági adatait tudjuk ily módon meghatározni. Annyiból előnyösebb a Laser Scanner eljárás a térfotogrammetriai eljárással szemben, hogy egy tereppontot elegendő csak egy felvételi álláspontból látni, már akkor is meghatározható a térbeli koordinátája. Így pl. erdős területen is többször „lát be” a fák közé és tudja a talaj magasságot is meghatározni.
Pontfelhő
